Történelminek kikiáltott megegyezés született a két legerősebb palesztin politikai erő, a Fatah és Hamas között, amely nyolc éves konfliktusnak vetne véget. A paktum, miközben egyáltalán nem garantált, hogy valóban palesztin egységhez vezet, komolyan veszélybe sodorja az Izraellel nyolc hónapja folytatott béketárgyalások jövőjét.
Április 23-án megegyezésre jutott a palesztin egységkormány felállításáról a Ciszjordániát uraló Fatah és politikai riválisa, a Gázai övezetet vasmarokkal kézben tartó Hamasz. A megállapodás öt hetet ad a szakértői kormány felállítására, azonban számos kérdés övezi még a paktum kivitelezését. A két politikai erő 2007-ben véres polgárháborút vívott, melynek során az iszlamista Hamasz fegyveres erővel felmorzsolta a Fatah gázai övezetben lévő erőit és csupán Izrael fizikai jelenléte akadályozta meg, hogy a polgárháború átterjedjen a Fatah által dominált Ciszjordániára. A két csoport teljesen különböző stratégiát folytatott a palesztin állam megteremtésének érdekében, míg a Fatah diplomáciai tárgyalások során kétállamos megoldásra törekszik, elismerve Izrael létezéshez való jogát, addig a Hamasz a Jordán folyó teljes nyugati partján képzeli el a független Palesztinát, melyet fegyveres úton kíván megteremteni.
(Abu Mazen palesztin elnök az egységkormányt magyarázza, f: timesofisrael.com)
Az elmúlt években azonban mind a palesztin belpolitika, mind a regionális viszonyok sokat változtak. A Hamasz jelenleg többé kevésbé elfogadja a fegyverszünetet Izraellel, a Gázai övezetben megbúvó még nálánál is szélsőségesebb palesztin terrorcsoportokat sokszor visszafogja Izrael provokálásától, tartva a zsidó állam megtorló támadásaitól. Az „arab tavasz” regionális jelensége ráadásul rég nem látott elszigeteltségbe taszította az iszlamista szervezet néhai egyiptomi patrónusát, a Muszlim Testvéreket, amelyet a hadsereg és a világi ellenzék kiszorította a hatalomból, Izrael jóváhagyásával az egyiptomi fegyveres erők nagyrészt újra uralmuk alá vonták a Sínai-félszigetet. A Gázai övezet déli határán fekvő területen uralkodó káoszt így a Hamasz nem tudja a továbbiakban olyan szinten felhasználni fegyverek, katonák és áruk becsempészésére, mint korábban. Ám az elmúlt években a Fatah helyzete sem javult, a korábbi sikeres palesztin intézményrendszer kialakítása nagyrészt megfeneklett, a független állam megteremtése továbbra sincs a látóhatáron. Ennek köszönhetően a nyolc hónapja tartó béketárgyalások meghosszabbítása már a Fatah-Hamasz paktumot megelőzően is komoly veszélyben volt.
A palesztin egységkormány megteremtése (illetve annak ígérete) egyrészt csökkenti a két politikai erőre nehezedő belső nyomást, másrészt azonban fokozódó külső elszigeteltséghez vezethet. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok terrorszervezetként tartja nyilván a Hamaszt, Izraelről nem is beszélve, ezért kérdéses, milyen mértékben hat ez negatívan a Fatah bevételeire (amelyek főként az EU-tól érkeznek). Ellenben egyelőre úgy tűnik, hogy a felállítandó technokrata egységkormány el fogja ismerni Izrael léthez való jogát. Bár tény, maga a Hamasz minden bizonnyal ezt továbbra se lesz hajlandó, ami meglehetősen látszólagossá teszi, hogy miképpen tárgyalhat majd a Palesztin Hatóság a palesztin nép nevében, amikor a szervezet második legerősebb politikai erejét így az lényegében mégsem képviseli. Sok múlik persze Izrael és a Nyugati hatalmak következő lépésein. A zsidó állam azonnal felfüggesztette a tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig váratlan és káros lépésnek tekintette a palesztin egységkormányról hozott döntést a béketárgyalások legkritikusabb időszakában. Az egyetlen lehetséges kiutat egyrészt a Hamasz „pálfordulása” jelentheti, azaz amennyiben elfogadja Izrael léthez való jogát a palesztin fél valóban jobb tárgyalási pozícióba kerülne, erre a fordulatra azonban kevés az esély. Létezik azonban egy sokkal valószínűbb forgatókönyv: a paktum eddig nem tárgyalt, de kritikus fontosságú részletek miatt a palesztin egységkormány felállítása megbukik, maga után rántva a palesztinok normális politikai életbe vetett bizalmát és magukat a béketárgyalásokat is.
Csepregi Zsolt
Ha tetszett az írásunk, és téged is érdekel a külpolitika, akkor dobj egy lájkot Facebookon a DiploMacinak és kövess minket, hogy friss cikkeinket mindig láthasd.