Franciaország hamarosan Szíriában is beveti légierejét az Iszlám Állammal szemben, miközben egyelőre ismeretlen méretű orosz katonai kontingens érkezett Basár el-Aszad rezsimjének megmentésére. A fő kérdés, hogy az érdekelt nagyhatalmak közvetlen beavatkozása meggyorsíthatja-e a konfliktus lezárását?
Nem érhetett senkit meglepetés, mikor Francois Hollande francia elnök bejelentette, hogy szeptember 8-tól a francia légierő megkezdi az Iszlám Állam szíriai erőinek felderítését, amelyet hamarosan követnek majd a terrorszervezettel szembeni légicsapások is. Miközben az Európai Unió vezetői látszólag hasznosabb elfoglaltságot nem találva maguknak Orbán Viktor kormányát szapulják a szír menekültkérdés kezelése miatt, emellett úgy tűnik, hogy valóban igyekeznek a válság gyökerénél megoldani a problémát és stabilizálni Szíriát. Franciaországot követően az ősz folyamán minden bizonnyal Nagy-Britannia is kiterjeszti az Iszlám Állam ellen folytatott légi hadjáratot Szíria területére is. Törökország nemrégiben történt csatlakozásával az Iszlám Állammal szemben Irak mellett Szíriában is fellépő arab-amerikai katonai koalícióhoz, hatalmas nyomás nehezedik így a brutalitásáról ismert terrorszervezetre.
("A külpolitikában határozott" - Francois Hollande, f: theguardian.com)
Mindeközben komoly megdöbbenést váltott ki, hogy izraeli és amerikai források szerint jelentős orosz csapatmozgások zajlanak a polgárháború sújtotta arab államban. Augusztus végén előbb újonnan érkezett orosz páncélozott csapatszállító járműveket és más fejlett katonai eszközöket figyeltek meg az Aszad elnökhöz lojális csapatok oldalán, majd ennél is aggasztóbb jeleket dokumentáltak, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Orosz Föderáció katonai kontingenst telepít Szíriába, amelynek fő feladata Aszad légierejének megerősítése lesz. Az orosz vezetők természetesen nem ismerték be a közvetlen katonai beavatkozást, azonban beszédes, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter telefonon figyelmeztette orosz kollégáját, hogy az orosz szerepvállalásnak komoly következményei lesznek.
("Jóban. Rosszban" - Aszad és Putyin, f: abc.net.au)
A mára több mint negyedmillió halálos áldozatot követelő szír polgárháborúban a Közel-Kelet összes állama és Kína kivételével az összes nagyhatalom valamilyen módon katonailag is részt vesz. A nyár folyamán az összes külső aktor növelte a szerepvállalását, ami arra enged következtetni, hogy küszöbön áll a konfliktus rendezése és a felek igyekeznek a tárgyalások idejére a lehető legelőnyösebb helyzetbe hozni az általuk támogatott félt. Paradox módon a rezsim meggyengülése nem segítené elő a konfliktus gyors rendezését, hiszen így a felkelők olyan feltételeket támaszthatnának, amelyeket Aszad külső támogatói, azaz Oroszország és Irán nem fogadnának el. Éppen ezért a polgárháború diplomáciai úton történő megoldását intenzív harcok és a helyzet súlyosbodása fogja megelőzni. Az egyetlen tényező, amelyben minden külső szereplő megegyezik, hogy immáron az Iszlám Államot minden eszközzel vissza kell verni, azonban pontosan tudják, hogy a légicsapások nyomán meggyengült fanatikus terrorszervezetet végső soron szárazföldi egységeknek kell kiűzniük az általuk elfoglalt területekről, amely azonban kihat a polgárháború erőviszonyaira is. A következő hetekben, hónapokban ezért egy többszintű hatalmi küzdelem várható, ahol az érdekelt globális és regionális hatalmak saját helyi szövetségeseiket igyekeznek helyzetbe hozni az Iszlám Állammal szemben és felkészülni a konfliktus számukra lehető legkedvezőbb feltételekkel történő lezárására.
Csepregi Zsolt