Szijjártó Péter hétfőn Izraelbe látogatott, ahol kijelentette, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság értelmezését, miszerint a Ciszjordániában és a Golán-fennsíkon izraeliek által előállított termékeket külön jelzéssel kell megkülönböztetni. A magyar álláspont nem egyedülálló, az Uniót erősen megosztó kérdésről van szó, amely különösen veszélyes időben született Izraellel szemben.
A magyar külügyminiszter irracionálisnak nevezte az Európai Bizottság november 11-i döntését, amely felszólítja a tagállamokat, hogy az Izraelből importált termékeken külön jelezzék, ha azok olyan üzemből származnak, amelyek a zsidó állam által 1967-ben elfoglalt területről, izraeli tulajdonban lévő üzemből származik. A fennálló szabályozás új értelmezése szerint például ilyen és ehhez hasonló címkék jelennének meg a boltokban: „Ciszjordánia (izraeli telep)”, megkülönböztetve így a nem izraeli állampolgárok által előállított termékektől. Szijjártó Péter így az első felelős európai politikus, aki jelezte, hogy országa nem kívánja alkalmazni az Európai Bizottság állásfoglalását, mivel az árt az izraeli-palesztin konfliktus kétállamos megoldása érdekében kifejtett diplomáciai erőfeszítéseknek. Az Európai Bizottság értelmezésének betartása ugyan kötelező az unió összes országában, azonban a végrehajtás tagállami felelősség, így minden bizonnyal különösebb retorzióra nem számíthatnak azon Uniós országok, amelyek a magyar kormányhoz hasonlóan figyelmen kívül hagyják az Európai Bizottság állásfoglalását. Magyarország nem lesz egyedül, hiszen a német Kereszténydemokrata Unió is már az értelmezéssel szemben foglalt állást, így várhatóan a német kormány is követi a magyar példát.
(Szijjártó Péter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozója Fotó:KKM/
Az Európai Bizottság értelmezésének pikantériája, hogy természetesen nem tesz különbséget az elfoglalt területeken üzemet fenntartó izraeliek vallási-etnikai háttere alapján, így többek között a Jeruzsálem keleti részén vállalkozást üzemeltető izraeli arabok is izraeli telepesnek számítanak. Az Európai Unió ugyan biztosította az izraeli kormányt, hogy a megkülönböztető címkézés előírása nem egy bojkottálási kampány első lépése, mindössze „technikai jellegű, szabályozási kérdés”, ez azonban nem nyugtatta meg az izraeli politikusokat. Mind a jobboldali kormánypártok, mind az izraeli baloldal elítélte a zsidó államot sújtó szabályozást. Az izraeli vezetők számon kérték, hogy a világ számtalan területi vitája közül miért kizárólag a zsidó állammal foglalkozott az Európai Bizottság. A palesztin vezetők ugyanakkor üdvözölték a lépést, ritka egyetértésben az izraeli politikusokkal, maguk is a készülő bojkott első lépését látják a döntés hátterében. Az Európai Bizottság döntésének időzítése is meglepő, hiszen Izraelben hónapok óta az izraeli-palesztin konfliktus új szakasza játszódik le, sokszor az Iszlám Állam internetes propagandája által radikálizált magányos támadók civilek tucatjait ölték meg. Az úgynevezett „Kés Intifáda” fölött maguknak a palesztin politikai vezetőknek sincs hatalma és a biztonsági helyzet bármikor tovább romolhat, az Európai Unió pedig „technikai jellegű” kérdésekkel van elfoglalva, amelyek csak még jobban megosztják a szembenálló feleket.
Csepregi Zsolt